Nem vagyok az a kifejezetten fesztiválozó típusú ember. Idegesít amikor nem hallom a mellettem lévő embert, és amikor egyszerre hat-féle zenét kell hallgatni, hatalmas hangerővel. Tömeg, tolongás, helyszűke...2013. július 4., csütörtök
Miért csinálod a fesztivált?
Nem vagyok az a kifejezetten fesztiválozó típusú ember. Idegesít amikor nem hallom a mellettem lévő embert, és amikor egyszerre hat-féle zenét kell hallgatni, hatalmas hangerővel. Tömeg, tolongás, helyszűke...2013. május 31., péntek
Cím nélkül
2011. március 7., hétfő
2011. január 21., péntek
Az élet értelme
De talán a legcélravezetőbb most, ha kérdéseinkkel "felvértezve" nyitjuk ki János evangéliumát a 8. fejezetnél, és annak hátterén amit eddig elgondoltunk (vagy elfelejtve mindent?) elkezdjük koncentrálva olvasni, amit ott találunk. Még akkor is ha eddig nem bíztunk ebben a könyvben úgy, mint Isten, a legfőbb Létező által hozzánk intézett Élő Szóban. De vigyázzunk, mert szerintem nagyon "érthetetlen", és mégis azt mondjuk, hogy nyilvánvaló! Hát ez óriási!
2010. december 5., vasárnap
Ama fényes és hajnali...
2010. október 19., kedd
Kenyér és víz
2010. augusztus 24., kedd
Hulló levelek
Csak csettintenék egyet és kész lennék a feladattal, sőt...
Igen ám, de aztán tovább elmélkedve a monoton mozdulatsorok végzése közben arra jövök rá, hogy ez nem lenne olyan, mint Isten!
Így van ez mindennel, ami eleinte nyűg és unalom, abban egyre elmélyülve élvezetünket lelhetjük.
Csak ott kell lenni!
Mondhatnék most bármit.
Például mikor először láttam távcsövemen keresztül a Jupitert, csak egy kakaó színű kis pacát láttam. Ma már színeket tudok megkülönböztetni a felszínén. S ez még semmi! Mindig léphetünk tovább! Vagy mondhatnék egy csodálatos gömbhalmazt, ami csillagok ezreinek sűrű kavalkádja. Első pillantásra csak egy halvány folt, majd további szemlélődés után több csillagra bomló, "grízes" kis csillagcsoportosulás.
De tényleg mondhatnék bármit! Lényeg az, hogy hogyan csináljuk!
Egy portás néni is viheti művészi színvonalúra a munkáját a maga nemében, vagy egy fuvaros, vagy egy raktáros, vagy egy akármi... bármilyen munka...
Lényeg az, hogy Isten sohasem választja a könnyebb utat!
Az jut eszembe most, amikor a Minden6ó című nagyszerű filmben Bruce és "Isten" együtt mossák fel azt a hatalmas csarnokot az utolsó centiméterig.
Ez nagyon jó példa!
Úgymond meghívom magam mellé Istent, hogy söpörjünk együtt! :) Tisztogassuk együtt az udvart, s közben az elme is kitisztul.
Elkezd igazán beindulni az elmélkedés, peregnek, tódulnak a gondolatok.
Ekkor meglátod Isten tanítását a legjelentéktelenebbnek tűnő dolgokban is.. Ha hagyod magad!
S azt is meglátod, megérzed, megtudod, miért nem mindegy mi módon végezzük, amit teszünk.
Meglesz a jutalma. Persze nem a jutalomért tesszük, ez fontos.
Egyik ilyen szép tapasztalat, amikor egy söprűt régen látott kis sarokban
dolgoztam. Már több
Mindenki látott már ilyet. Sötétbarna színűk van, már már fekete, és iszonyatosan porlanak, foszlanak a legkisebb érintésre is.
Vagyis visszafordulnak a természetbe. Ez csodálatosan szemlélteti Isten pontosságát a legkisebb részletekig. Nem pazarol, és mindennek megvan a helye! Nincs olyan, hogy valami csakúgy, önmagáért létezzen!
Mindennek célja, lényege értelme van! Még magának az életnek is!
Nincs semmi pazarlás! "Haszna" van - ha csúnyán szeretném mondani - mindennek.
Isten soha nem választja a könnyebb utat!
Ezt abból is láthatjuk - főképpen abból - ahogy feláldozta magát értünk!
Lehet, hogy ez egy elcsépelt sokat hallott és hangoztatott mondat, ami sokaknak semmit sem mond. Lehet, hogy sokaknak ez csak egy kifakult freskó egy omladozó templom falán. Lehet, hogy valakiből ez indulatokat, érzéseket vált ki! Lehet, hogy valakinek az élet értelme!
Akárhogy is legyen, ez bizony így van!
Mert mit is jelent ez?! Nekünk?! Nekem?!
Értjük-e ezt egyáltalán?
Értem-e ezt egyáltalán?
2010. augusztus 10., kedd
Kérdés?
2010. január 27., szerda
Az élet művészete
Annyira tetszett ez a gondolat, amit ma reggel olvastam, hogy muszáj volt magamévá tenni, és megosztani itt
"Kevés ember tudja, hogyan kell élni. Felnövünk valahogy, és felnőtt életünkbe kisgyerekkorunk elemi módszereit és motivációit visszük magunkkal. Nem is fordul meg a fejünkben, hogy ezen változtatnunk kell, hogy az élet a szépművészetek legszebbike, hogy egy életen át tartó türelem szükséges elsajátításához, és hogy földi zarándokutunk rövid ahhoz, hogy mesteri fokra jussunk el benne.
Mégis, ez a kereszténység lényege – megtanítani az embereknek Az élet művészetét.
A tananyag lényege: „Rólam vegyetek példát!" Ez a tanulási folyamat személyre szabott, nem sajátítható el könyvekből, előadásokból, hittételekből és doktrínákból. Az élet tanít meg rá. Krisztus sosem csupán szavakban mutatta meg, milyen a keresztényi élet. Eszerint élt, megtestesítője volt. De nem csupán utánoznunk kell őt. Művészetét úgy sajátíthatjuk el, ha vele élünk, akár a tanítványok a mesterükkel a régi időkben."
– Henry Drummond
A szerzőről:
http://henrydrummond.wwwhubs.com/
http://en.wikipedia.org/wiki/Henry_Drummond_%281851%E2%80%931897%29
2009. december 15., kedd
Krízishelyzetben
A fiatal felnőttkor három problémája:
- a szülőkről való leválás
- egzisztencia
- tartós, intim párkapcsolat
Az információkért köszönet a kedves pszichológus-
hallgató Barátnőmnek. :)
Krízisben voltam.
eddig mennyire céltalanul
éltem az életem. Persze találtam magamnak "pót-tevékenységet", hogy lelkiismeretemet megnyugtatva mondhassam: "minden rendben lesz így, csinálok valamit, aztán lesz ahogy lesz, majd alakulnak a dolgok"
Olyan, mintha egy kellemesen meleg mocsárban feküdnék a hátamon, a kék eget kémlelve, de csak alig érzekelem, hogy süllyedek.
Szóval minden arra mutatott, hogy itt most már valamin változtatni kéne, ahhoz, hogy ne csak egy helyben tébláboljunk.
Ezek és egyéb hatások vetettek arra az elhatározásra, hogy végre őszintén bevalljam magamnak, amit eddig eltussoltam.
Ahhoz, hogy egyről a kettőre juss, nagyon is fontos, hogy legyenek hosszabb- vagy rövidebbtávú és konkrét céljaid, amelyek úgymond irányban tartanak.
Természetesen célom volt eddig is a hitben való növekedés, és hogy Isten gyermekének megfelelő életet és viselkedést alakítsak ki minden helyzetben. Ezeken persze még van mit farigcsálni, de "meg lévén győződve arról, hogy a ki elkezdette bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig" , így ezt az ígéretet megragadhatom én is.
Úgy gondolom, azt Isten sem akarja, hogy míg itt e Föld nevű bolygón tanulom az élet leckéit, ne legyenek közben magam elé kitűzött céljaim. Amelyek valamire inspirálnak, hogy ne csak sodródjak az árral, mint "kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele" , hanem "a melyek előttem vannak, nékik dőlvén, czélegyenest igyekszem".
Pál itt az Isten országáról beszél, mint cél, de maga a hozzáállás minden egyébre igaz, és jó ha elsajátítjuk.
Ha pedig Istennel járunk, vagyis lelkiismeretünkön keresztül szólni tud hozzánk a Lélek, akkor csakis olyan célokat fogunk látni, ami azzal nem ellenkezik.
"Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál."
Ezt a verset korábban úgy értelmeztem; "Ó nagyszerű, az Úr mindent elintéz, nekem talán még gondolkodnom sem kell!"
De ugyanez a könyv mondja ezt is:
"Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását"
Ez azt kell jelentse; van egy utad, egy magad elé kitűzött célod. Valami amit tudod, hogy meg akarsz tenni, el akarsz végezni. Ki tudja az is lehet, hogy ez is egy isteni sugallat. Lényeg, hogy te csak dönts mellette, végül majd úgyis megtudod valóban isteni volt vagy nem. De ne kételkedj amíg valami fe
Isten végül eldönti, sőt már el is döntötte, valóban mit szán neked, és nyugodj meg, a maga idejében te is meg fogod tudni, hogy mi is az pontosan.
De ha összhangban vagy Vele, vagyis a lelkiismereted nem más mint Lelkének hangja, akkor nyugodtan bízhatsz abban, hogy nem csinálsz valami olyat, ami ellenkezik az Ő akaratával.
Mert"megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kiván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel."
2009. november 25., szerda
"Eredj a hangyához, te rest...

...nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
Akinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura, nyárban szerzi meg az ő kenyerét,
aratáskor gyűjti eledelét.
Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?”
/Példabeszédek 6,6-9/
Ezt az igeszakaszt olvashattam ma reggel, felkelés után a Bibliámból. Sajnos nagyonis aktualitással bírt ugyanis nem mondhatnám hogy épp korán keltem.
Nem sokat tudtam aludni, mivel későn feküdtem le és még utána is "járt" az agyam. Nem tartottam be az "egészségügyi törvényt". Igen, rengetegszer áthágom. Olyan egyszerű mégis; ha későn fekszel, későn kelsz, fáradt leszel másnap, nem tudod időben kezdeni a feladataid stb... Tehát meglesz a következménye. Ez nem egy büntetés vagy vezekelés. A magam által elkövetett tett vonja magával a következményt. Isten úgy ahogy az erkölcsi életünknek, a szervezetünknek is adott törvényeket amik megtartásával a legjobban érezhetjük magunkat.
"válaszd azért az életet, hogy élhess" /5Mózes 30,19/
Azt mondja Jézus:
"Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok" /János 14,15/
Nem tartottam meg a "parancsolatát" és Ő mégsem hagy magamra. Nem legyint mint, ahogy lehet, én tenném miután valaki már századjára megy ellene a kérésemnek.
Nem "hagy magamra", hanem szól hozzám. Látja a helyzetemet amiből nem tudok szabadulni és figyelmeztet, vagy mondhatnám úgy is dorgál."mert melyik fiú az, a kit meg nem fenyít az apa?"
Ezzel a bizonyossággal kellene induljon minden nap. Még ha nem is úgy tettél mindent ahogy legjobb lett volna, még ha el is távolodtál Tőle, és nem is érdekelt, hogy mi az Ő véleménye, akkor is megkeres és nem hagy békén. Ahogyan az Éden kertjében: "Ádám, hol vagy?"



