Tegnap beszéltem az áramlásról. Hogyan hozzuk ki a legtöbbet egy utazásból?
Keljünk fel reggel, aztán induljunk! It’s time! Minden belső kényszer
nélkül, vegyük fel az áramlás ritmusát A nyugalom jegyében. Nem kapkodunk. Merüljünk
bele az élménybe minden érzékszervünkkel. szívjuk be ezt a nehéz levegőt,
érezzük a párát bőrünkön. és járjunk olyan helyeken is amik nem feltétlenül
turista célpontok.
A WSD2017
Taiwan művészeti egyetemén kerül megrendezésre. Az oda vezető úton elképzelem
hogy magam is egy helyi egyetemista vagyok. Visszagondolok az én egyetemi
éveimre. Nap mint nap jártam Pesten az Andrássy utat. Egy idő után megszokottá
vált minden. Most pedig úgy megyek el az ide vezető úton egy park mellett, amit
egy itt éppen tanuló diák látott már unásig, hogy beleképzelem magam a helyébe.
Élvezem, mert ezzel a kis gondolatkísérlettel belehelyezkedem olyan emberek
bőrébe, akik nem én vagyok… hanem mások...
Ahogyan Micimackó is feltette magában: „Milyen lehet másvalakinek lenni mint ő?” Most ez történik, több mint 8000 kilométerre az otthonunktól, egy idegen, de nagyon barátságos országban, új helyszínek közt, új emberek közt. Ezen gondolatok mentén még ez az iszonyatos forróság is egy nagyszerű élménnyé dicsőül.
Ahogyan Micimackó is feltette magában: „Milyen lehet másvalakinek lenni mint ő?” Most ez történik, több mint 8000 kilométerre az otthonunktól, egy idegen, de nagyon barátságos országban, új helyszínek közt, új emberek közt. Ezen gondolatok mentén még ez az iszonyatos forróság is egy nagyszerű élménnyé dicsőül.
A
lényeg : induljunk el! Ma rájöttem, hogy a legtöbbet akkor nyersz egy ilyen
utazásból, ha kitörsz a saját komfortzónádból és minél több emberrel
ismerkedsz. Merj kezdeményezni. Egyébként ebben a városban ez nem is oly nehéz,
mert nyitottak az emberek. Ami segíti a gátak leküzdését. Az élet is folyamatos,
burkokból való kitörések sorozata. Elég ha csak a magzatburokra gondolunk. A
színház és mindenfajta előadóművészet valahol erről szól. Kinyílni és kapcsolódni. Hiszsen mi kell ahhoz hogy színház
keletkezzék?. Peter Brook írta: „Vehetek
akármilyen üres teret, és azt mondhatom
rá:
csupasz színpad. Valaki keresztülmegy ezen az üres téren, valaki más pedig
figyeli; mindössze ennyi kell ahhoz, hogy színház keletkezzék.” Ez már két
ember kapcsolata.
Délelőtt
felfedeztem a szállásunk környékét, délután pedig elindulunk a helyszínre ahol
az esemény zajlik . Taiwan National University of Arts (TNUA) World Stage
Design 2017.
Meredek lejtőn sétálunk vagy húsz
percet, de úgy leizzadunk a páratartalomnak köszönhetően, mintha otthon kimentünk
volna futni. Mikor megérkezünk a regisztrációnál mindjárt nagyon kedvesen
fogadnak minket. Kapunk is egy jó tanácsot, arra nézvést, hogyan éljük túl a számunkra
nem szokványos éghajlati viszonyokat. Egy kendő OISTAT felirattal, amit vízbe
mártva a fejünket, karunkat törölgetve könnyen hűsíthetjük magunkat. WOW! Igaz!?
Hát persze! Milyen egyszerű. A jó megoldások sokszor a legegyszerűbbek. J
Majd tovább áramlunk a
helyszíneken. Tartsunk a TIP kiállítótere felé. Itt vannak exponálva azok a projektek,
amik az általunk is megpályázott OISTAT versenykiírásba be lettek válogatva.
Meg is találjuk hamar. Szintén
öreg cimboraként üdvözölnek bennünket. Mintha országos haverok lennénk. Valóban
őszínte mosolyokat látni. Meg is kérnek, hogy ha már úgyis itt vagyunk,
tartsunk egy kis beszámolót a munkánkról az éppen aktuális tárlatvezetésben
részt vevő helyi diákok, tanulók, az előadóművészeti ágazatokban elhelyezkedni
kívánó fiatalok számára. Az embereket tényleg érdekli az, amiről beszélünk. Ez abból
látszik, hogy még kérdezni is mernek. J
Aki valamiről kérdezni szándékozik, az azt jelenti, hogy érdeklődést mutat.
Logikus nem? Érdeklődés. Egy másik
fontos eleme mindenféle előadóművészeti tevékenységnek. Nem pusztán nézői,
befogadói, vagy csúnya szóval élve fogyasztói szempontból. Megint hadd idézzem
Peter Brookot. Hivatkozik egy ős szanszkrit szövegre , mely szerint Isten megteremtette a színházat. De aztán
az emberek sajnos tönkretették, mert az, „írók, színészek , rendezők, festők és
zenészek” azon voltak, hogy eldöntsék azt kinek a munkája fontosabb. Végül
Isten megbízott egy angyalt, hogy vigye el a megoldást jelentő üzenetét az
emberek számára, melyet egy darab papírra firkantott fel. Mikor az angyal
megérkezett minden színházi ember körülötte nyüzsgött. És felolvasta a felírt
szöveget: ÉRDEKLŐDÉS.
Tehát érdeklődés.
A mai nap, sőt mondhatni minden
nap egyik kulcsszava.
Ha érdekel a folytatás tarts
velünk továbbra is. J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése