2010. április 9., péntek

Tapasztalat


Egy nagyon kedves barátom megkért néhányunkat, hogy segítsünk a költözködésben, s édes szüleim rendelkezésemre bocsátották a kisbuszt, ami elég tágas ahhoz, hogy pakolni lehessen belé.
De mint aznap kiderült az autónak egyetlen féklámpája sem működött, kivéve azt, ami a szélvédő közepén, felül található. Viszont ha jól tudom, ennek a magában történő használata nem mondható szabályosnak.
Mikor telepakoltuk a kocsit, még hátra is alig láttam, hogy jönnek-e mögöttem, aminek pedig nagy jelentősége volt, lévén, hogy a hátam mögött közlekedő járművezetőnek esetlegesen több időt igényelhet a középső féklámpa kigyulladásának észlelése, mivel az nem pont szemmagasságban látható.
Mégis karcolás nélkül megúsztuk, és nem jött belénk hátulról senki - azért ez nagyon jó dolog. :)
Hanem amikor úgy este 10-11 óra magasságában az utolsó fordulóval indultunk - ami két hatalmas szekrényt és még néhány dobozt jelentett, melyek mögött a csomagtartó épphogy lecsukható volt - az utcából kikanyarodva a rendőrök tartóztattak fel...! ÁÁááá...!
Na ekkor kezdtem kicsit izgulni. Miközben a biztos úr karjelzésének engedelmeskedve az úttest mellé leálltam, egy óriási fohász szállt fel tőlem: "Uram, csak most nehogy kiállítsanak a forgalomból!"
Kicsit olyan volt ez, mint a Csillagok háborúja/Star Wars IV. epizódjában (New Hope), mikor a Tatooine bolygón, Luke és Kenobi mester Mos Eisley - ba igyekezvén feltartóztatva találta magát a két velük levő droitot kutató birodalmi rohamosztagosoktól. Itt Obi-Wan az Erő segítségével egy elme-trükköt alkalmazott az osztag parancsnokán, aki ennek köszönhetően minden kérdezés nélkül továbbengedte az idős jedimestert és az ifjú Skywalkert.



Nos én ugyan nem vetettem be "elme-trükköt", de sóhajom a mindenség Urához azt gondolom bőven felér vele.
Ha nagyon sokat kérdezősködik a kék ruhás úriember, bizonyára igencsak félbeszakította volna a költözést, másrészt pedig biztos talált volna olyat amiért valami büntetést is a nyakamba varrhat - kapásból, hogy miért nem működik a féklámpa..ehhh...fffhjúúúúhh...
Na de nem így történt, és ezért legyen hála és dicséret az Atyának, az univerzum megalkotójának ...aki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot; aki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain; aki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.


U.I.:
Jézus monda: Legyen hitetek Istenben. Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy a mit mond, megtörténik, meg lesz néki, a mit mondott.
Azt hiszem a két szekrény, a sütő, a mosógép és a többi felért egy heggyel, s lám sikerült ezeket átugratni a Duna egyik partjáról a másikra...:) :) S emellett örültem mert rég nem látott barátokkal voltunk együtt, ma pedig olyan kis fincsi izomláz mászkál végtagjaimban, amit azt hiszem rég nem tapasztaltam, így testmozgásnak is kiváló elfoglaltság volt. Köszönöm, köszönöm, köszönöm....köszönöm...